A szürkehályogműtét után sok páciens élesebb látást tapasztal, ezért különösen aggasztó lehet, ha hónapokkal később ismét homályossá válik a kép.
A panasz egyik lehetséges oka az utóhályog, amely nem a korábbi szürkehályog visszatérését jelenti, hanem a műlencsét tartó hátsó lencsetok elhomályosodását.
A szürkehályog műtétről szóló tájékoztató az utóhályogot is említi, de a később jelentkező homályos látás okát szemészeti vizsgálattal kell megállapítani, mert nem minden ilyen panaszt a lencsetok elhomályosodása okoz.
Hogyan alakulhat ki utóhályog a műtét után?
A szürkehályogműtét során az elhomályosodott természetes szemlencsét eltávolítják, és a helyére mesterséges műlencsét ültetnek. A szemlencsét körülvevő tok egy részét megtartják, mert ez biztosítja a műlencse megfelelő elhelyezkedését.
A műtét után visszamaradó lencsehámsejtek idővel felszaporodnak vagy átalakulnak a hátsó tok felszínén. Ennek következtében a korábban átlátszó terület homályossá válik, és zavarja a fény útját.
Az utóhályog hónapokkal, de akár évekkel a beavatkozás után is kialakulhat. Megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy az eredeti műtét sikertelen volt.
Milyen tünetek utalhatnak utóhályogra?
A legjellemzőbb panasz a fokozatosan romló látásélesség. A páciens úgy érezheti, mintha ismét fátyolon keresztül nézne, vagy a korábban élesen látott részletek elmosódnának. Gyakori a fényforrások körüli káprázás, a kontrasztérzékenység csökkenése és az esti látás romlása is.
Ezek a tünetek azonban nem kizárólag utóhályog esetén jelentkezhetnek. Ezért a panaszok alapján önmagukban nem állítható fel biztos diagnózis.
Mi okozhat még homályos látást hónapokkal később?
A szürkehályogműtét után jelentkező látásromlás hátterében más szemészeti eltérések is állhatnak. A száraz szem például ingadozó látásélességet okoz, amely pislogás után átmenetileg javul.
A retina központi területét érintő makulaödéma vagy más ideghártya-betegség szintén ronthatja a látást. Előfordul az is, hogy a megváltozott fénytörési állapot miatt szemüvegkorrekcióra van szükség.
A szemészeti vizsgálat során ezért nemcsak a műlencse és a lencsetok állapotát ellenőrzik, hanem szükség szerint a szemnyomást és a szemfeneket is vizsgálják.
Hogyan állapítható meg az utóhályog?
A szemész réslámpás vizsgálattal ellenőrizheti a műlencse mögötti tok átlátszóságát, valamint felmérheti, hogy az esetleges homály mennyire érinti a látótengelyt. A látásélesség mérése segít megítélni a panasz súlyosságát.
Ha felmerül a retina érintettsége, makula-OCT vizsgálatra is szükség van. Különbséget kell tenni az enyhe, panaszt nem okozó tokhomály és a látást érdemben rontó utóhályog között. Nem minden kimutatható elváltozás igényel azonnali kezelést.
Hogyan kezelhető az utóhályog?
Ha a vizsgálat igazolja, hogy a látásromlást az utóhályog okozza, rendszerint YAG-lézeres hátsótok-megnyitás jöhet szóba. A beavatkozás során a lézerrel kis nyílást alakítanak ki az elhomályosodott hátsó lencsetokon, így a fény ismét akadálytalanabbul juthat a retinára.
A kezelés általában rövid, ambuláns eljárás, ami nem igényli a műlencse cseréjét. Ugyanakkor ennek is lehetnek kockázatai, ezért az indokoltságát szemész állapítja meg.