Egy építkezés közben könnyen vita alakulhat ki, ha a kivitelező olyan munkáért kér külön díjat, amit a megrendelő az eredeti megállapodás részének gondolt.
A pótmunka és a többletmunka közötti különbség megértéséhez azt kell tisztázni, hogy az adott feladat szerepelt-e az eredeti szerződéses műszaki tartalomban, vagy csak később vált a megrendelés részévé.
A generálkivitelezési munkák pontosan rögzített műszaki tartalma segít elkülöníteni, mi tartozik az eredeti vállaláshoz, és mi merül fel utólagos megrendelésként.
Pótmunka: amikor új feladat kerül a kivitelezésbe
Pótmunkáról alapvetően akkor beszélünk, amikor a megrendelő az eredeti szerződésben nem szereplő munkát rendel meg utólag. Ilyen helyzet például, ha az építtető a kivitelezés megkezdése után további válaszfalat, új elektromos kiállásokat vagy a korábbi tervtől eltérő burkolati megoldást kér.
A lényeg, hogy a feladat nem tartozott az eredeti vállaláshoz. A pótmunka elvégzésének feltételeit, költségét és a határidőre gyakorolt hatását ezért célszerű még a munkakezdés előtt írásban tisztázni.
Nem minden utólag felmerülő ötlet teljesíthető automatikusan. Egy szerkezeti módosítás például tervezői egyeztetést is igényel és befolyásolja a már elkészült munkarészeket.
Többletmunka: amikor az eredeti feladat igényel több munkát
A többletmunka ezzel szemben az eredetileg vállalt műszaki tartalomhoz kapcsolódik. Nem új megrendelői igényről van szó, hanem olyan munkáról, ami a szerződéses feladat teljesítéséhez tartozik, de például a költségvetésben nem szerepelt megfelelően.
Előfordul, hogy a tervdokumentáció tartalmaz egy munkarészt, az árazott költségvetésből azonban kimaradt. Ilyenkor önmagában a hiányzó költségvetési sor nem feltétlenül jelenti azt, hogy pótmunkáról beszélünk.
A két fogalom megkülönböztetésének pénzügyi jelentősége van. A díjazás megítélését a szerződés tartalma, az elszámolási mód és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések egyaránt befolyásolják.
Átalánydíj vagy tételes elszámolás: miért számít?
Átalánydíjas szerződésnél a vállalkozó meghatározott összegért vállalja a rögzített eredmény megvalósítását. A többletmunka ellenértékét főszabály szerint nem követelheti külön, ugyanakkor az előre nem látható többletköltségek megtérítésére a jogszabály meghatározott feltételekkel lehetőséget ad.
A megrendelt pótmunka díjazása ettől eltérően alakul. Tételes elszámolás esetén pedig az elvégzett munkák és az elszámolható mennyiségek meghatározása kerül előtérbe. Ezért nem elegendő azt megállapítani, hogy valamiből több anyag fogyott vagy hosszabb ideig tartott a kivitelezés.
Először azt kell megvizsgálni, hogy az adott munka milyen szerződéses kötelezettséghez kapcsolódik.
Hogyan előzhető meg a vita a kivitelezővel?
A legjobb kiindulópont a részletes szerződés, a tervdokumentáció és a tételes műszaki tartalom. Ezekből derülhet ki, hogy pontosan milyen szerkezetek, anyagminőségek és munkafolyamatok szerepelnek az eredeti vállalásban.
Ha a megrendelő változtatást kér, célszerű írásos ajánlatot készíttetni a módosításról. Az ajánlat tartalmazza a feladat leírását, a díját és az esetleges határidő változását.